Zielinski Szilárd
Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője.
Életpályája
1860. május 1-jén született Mátészalkán. Apja Stanislaus Zieliński, politikai okokból Magyarországra menekült lengyel nemesember volt, anyja Böhm Terézia. Tanulmányait a Budai Főreáltanodában, majd Pesten, a m. kir. József-Műegyetemen végezte, majd 1888-ig állami ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-től tanár a Műegyetemen.
A XIX. sz. második felében London, New York, Chicago és Párizs metróépítési lázban égtek, 1897-re Zielinski Szilárd is megalkotta a budapesti „Magyar Metropol Vasút” tervét. Meghatározta az észak-déli és a keleti-nyugati főirányokat is. Így a mérnökök közt ő volt az első, aki a metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott.
Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát mérnöki munkájában az országban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezetek alkalmazását. Kezdetben francia tervek alapján és francia munkások alkalmazásával dolgozott, majd nem sokkal később már saját tervek és szegedi munkások segítségével függetlenítette magát.
Mérnöki munkássága mellett sok éven át küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. Erre vonatkozó első javaslatát még 1900-ban nyújtotta be, de egészen 1923-ig kellett várnia, amíg a Mérnöki Kamara, illetve nem sokkal később a Budapesti Mérnöki Kamara megalakulhatott. Utóbbinak ő lett az első elnöke a március 8-ai megalapítástól április 24-én bekövetkezett haláláig.
Mérnöki munkái
A városligeti tó feletti híd, Budapest (vasszerkezet, 1895-1896)
Ráckevei Árpád híd (1897, a II. világháború idején lebombázták)
Nišava-híd, Niš, Szerbia (1901)
Bertalan Lajos-emlékmű, Szeged (1903)
Kőbányai víztorony (1903)
Szegedi víztorony [1] [2], Szeged (1903-1904)
Ohat-pusztakócsi magtár (1905)
Siófoki kaszinó (vasbetonból 1909)
Margit-szigeti víztorony [3] (1909-1911)
Ungar-Mayer-palota vasbeton szerkezete, Szeged (1911)
A Ganz-MÁVAG pesti, G telepének egykori Daruszerelő és Motorműlye (1904-1905)
A budapesti Zeneakadémia födém-, erekély- és tetőszerkezeteit tervezte Zielinskí irodájának vezetőjeként Jemnitz Zsigmond, szerkezettervező mérnökként Korb Flóris és Giergl Kálmán (1904–1907)
Az ACSEV egyes vasútállomásainak raktárépületei
Hosszúvölgyi viadukt (vasbeton, 1907)
Temes-híd, Örményes (1906-1908)
Kikötői elevátor, Fiume (vasbetonból 1910)
A Lánchíd átépítésének tervei (1912-1916)
Magyarcsanádi Maros-hidak
Írásai
A vágány kapcsolások számító módja. Bpest, 1888 (Kny. az M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből)
Ajánlat az alsó Dunán Ó-Moldova- és Turn-Szeverin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére. Bpest, 1890 (Kny. az M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből)
A helyiérdekű vasutakról szóló törvények módosítása és kiegészítésére vonatkozó kérdőpontok és javaslatok (Bene Györggyel és Pulszky Garibaldival együtt) Bpest, 1899 (Kny. a Heti Értesítőből)
A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése (Zhuk Józseffel együtt) Bpest, 1901
Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Bpest, 1902
A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban. Bpest, 1909
Emlékezete
Zielinski Szilárd sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10/1-1-2. Wälder Gyula alkotása.
Zielinski munkásságának és emlékezetének tiszteletére a Magyar Mérnöki Kamara választmányi ülése 2000. január 19-én megalapította a Zielinski Szilárd-díjat.
1994-ben a Budapest, XI. kerület Budafoki út 3. alatt emléktáblát avattak a tiszteletére, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[1]