Képes Géza
Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1. – Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik megalapítója és igazgatója
Élete
Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Gimnáziumban járta ki. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar-német-angol tanári diplomát szerzett. 1933-1940 között Sárospatakon tanított, majd az Angol Intézetben nevelőtanárként dolgozott. 1942-ben járt első ízben Finnországban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A II. világháború alatt (1939-1945) rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben az Eötvös József Collegiumban oktatott. 1945-1954 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként dolgozott. Hozzá köthető a Falu- és a Gyermekrádió megalapítása és megindítása. 1947-től a Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője volt. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót. 1957-ben elbocsátották a Magvető Könyvkiadótól. Az 1950-es évek végétől az MTA Irodalomtörténeti, majd Irodalomtudományi Intézetének kutatója volt. 1955-ben szerkesztésében indult útjára Helikon : Világirodalmi Figyelő című irodalomelméleti folyóirat. Az Észt irodalom kistükre című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg 1969-ben.
Linna, Képes és Kaasalainen Finnországban 1963-ban
Költészete
Első versét gimnazista korában közölte Karácsony Sándor ifjúsági lapjában, az Erőben. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Költészetére jellemző a műgond. Verseiben hatalmas művelődéstörténeti tudás halmozódott fel, de megszületésükben az indulat, a spontaneitás nagy szerepet kapott. Munkásságában kiemelkedő szerepet játszanak műfordításai. A nyugati nyelvek mellett az összes finnugor nyelvekből fordított, továbbá az újgörög, az orosz, bolgár, arab japán nyelvekből is.
Színházi munkái
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 13; műfordítóként: 12.[1]
Szerzőként
János Vitéz (1958)
Sok téma keres egy szerzőt (1961)
Mese a halászlányról (1962, 1976, 1983, 1997)
Reggeltől Reggelig (1962)
Így írunk mi! (1962)
"A humor: a teljes igazság" Mikes Lilla előadóestje (1963)
Sport és költészet (1968)
Boldog akar lenni az ember... I.-II. rész (1977)
Közhelybenjárás (1978)
Műfordítóként
O'Neill: Anna Christie (1947)
Kínai költők estje (1958)
Puskin: Puskin (Örök barátaink sorozat) (1959)
A menetelők dala (Mai nyugat-európai írók) (1959)
Új szimfónia (1962)
Shaw: Genf, 1938. (1962)
Ortutay-Kazimir: Kalevala (1969, 1979, 1992)
Kerényi-Miczkiewicz-Slowacki-Krasinski: Lengyel fantázia (1974)
Domonkos Péter: Kell lenni valahol egy őshazának (1984)
Művei
A költő mellszobra szülővárosában, Mátészalkán a róla elnevezett általános iskola előtt
Márványba véslek (versek, 1933)
Gorgó mereng (versek, 1942)(a fülszöveg szerint: első gyűjteményes kötete!)
Északi csillagok. Finn rokonaink költészete (1943)
Vajúdó világ (válogatott és új versek, 1954)
Napkelte Mongóliában (verses útinapló, 1955)
Só és bors (epigrammák, 1956)
Állatok bálja (verses képeskönyv, 1958)
Juliska a nagymamához utazik (verses képeskönyv, 1959)
A mindenség énekei (versek, 1961)
Zrínyi Miklós verselése (1961)
Ének meredek parton (versek, 1966)
Kő és festék (versek, 1967)
Cseréphalom (versek, 1969)
Víztükör. Válogatott versek 1928-1970 (válogatott versek, 1970)
Csigaház (vers, 1973)
Az idő körvonalai (tanulmányok, 1976)
Tükörírás (vers, 1976)
Önarckép hegy formájában (versek és műfordítások, 1978)
223 gramm epe (epigrammák, 1980)
Vadszamárba bújt életem (versek, 1980)
Fényhalász (versek, 1981)
Aranykert (elbeszélés, 1982)
A nagy árnyék (versek, 1984)
Új évszázad felé (versek, 1987)
Örök szomjúság (vers, 1988)
A pataki diák (versek, 1989)
Műfordításai
Napnyugati madarak (versek, 1937)
A sziget énekel. Angol költők (1947)
A szabadság magvetői (versek, 1949)
Hriszto Botev válogatott írásai (1950)
Válogatott műfordítások (1951)
G. B. Shaw: Genf 1938 (dráma, 1955)
Ének Igor hadáról (hősköltemény, 1956)
Finn versek és dalok (1959)
Salvatore Quasimodo: Hazatérések (versek, 1960)
Háfiz: Versek (versek, 1960)
Szádi: Rózsáskert (válogatott művek, Bodrogligeti Andrással, 1961)
Hriszto Botev: Kenyér vagy golyó (versek, Nagy Lászlóval, 1970)
Először magyarul. Hat évezred költészetéből (1971)
Napfény és éjfél. Finnugor rokonaink népköltészete (válogatta, fordította, 1972)
Fordított világ (versek, 1973)
A. Bosquet: Álomgyár (versek, 1977)
Erich Arendt: Empedoklész-kikötő (versek, 1977)
G. Masson: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Kinszki Judittal, 1978)
Eino Leino: Himnusz a tűzhöz. Válogatott versek (válogatott versek, 1978)
J. Rousselot: Kecses viperák (versek, 1978)
I. Ritsos: Lebegő bizonyosság. Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
Salvatore Quasimodo: Nyitott ív (versek, 1982)
V. Kaukonen: A Kalevala születése (Bereczki Gáborral, 1983)
G. Ritsos: Kis szvit piros dúrban (versek, 1984)
G. Ritsos: Papírszeletek (versek, 1985
Megyek élő testvéremhez. Finnugor költők antológiája (1993)
Díjai
Baumgarten-díj (1943, 1949)
József Attila-díj (1950, 1952, 1956, 1974)
Szocialista Munkáért (1953)
Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1978)
Mátészalka díszpolgára (1984)
Déry Tibor-díj (1984)
A Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendje (1989)